A szöveg időállapota: 2016.XI.15. -
Időállapot váltás: 2016.VII.1. - 2016.XI.14.
2016.XI.15. -


15/2016. (VI. 7.) önkormányzati rendelet

a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A tulajdonosi jogokat Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület), valamint átruházott hatáskörben az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) és a Polgármester gyakorolja.

(2) A Bizottság átruházott hatáskörben

a) dönt a szociális célú és költségalapú bérlakás bérbeadásáról, kijelöli a Bérlőt,

b) megállapodást köt a Bérlővel a bérleti jogviszony szünetelésére, és másik lakást ajánl fel,

c) véleményez valamennyi Képviselő-testületi előterjesztést lakásgazdálkodás tárgyában.

(3) A Polgármester átruházott hatáskörben

a) előkészíti és meghirdeti a pályázati felhívásokat lakások bérbeadására,

b) kezdeményezi lakás szolgálati jellegű valamint közérdekű bérbeadását,

c) rendkívüli, azonnali intézkedést igénylő életkörülmények kialakulása esetén sürgős elhelyezést igénylő esetben - a bizottság és a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - dönt az üres, rendelkezésre álló bérlakások pályázati eljárás lefolytatása nélküli, soron kívüli biztosításáról,

d) aláírja az önkormányzat nevében a bérlakások bérlőkijelölésével kapcsolatos megállapodásokat,

e) évente felülvizsgálja a lakbértámogatásban részesülők szociális és anyagi helyzetét és dönt a támogatás biztosításáról, módosításáról vagy megvonásáról,

f) gyakorolja a felmondás jogát.

2. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati lakások kezelői jogát a Zöldpark Gyomaendrőd Nonprofit Kft-nek (továbbiakban: Kezelő) átadja és felhatalmazza a Kezelőt és a Bérbeadót a rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Bérlővel történő megállapodás tartalmának meghatározására.

(2) A bérbeadói kötelezettségek teljesítésében a Kezelő az e rendelet szabályai alapján kötött kezelési szerződés alapján közreműködik.

3. § (1) Lakásbérleti szerződés azzal a nagykorú természetes személlyel köthető, aki a (2) bekezdésben felsorolt jogcímek alapján önkormányzati bérlakásra jogosult.

(2) Lakás bérbe adható

a) szociális helyzet alapján,

b) szolgálati jelleggel,

c) költségalapon,

d) bérlőkijelölésre, vagy bérlőkiválasztásra jogosult döntése alapján,

e) lakáscsere esetén,

f) bérleti jogviszony folytatása címén,

g) a rendeletben meghatározott közérdekű célok megvalósítása érdekében

h) elhelyezési kötelezettség jogcímén.

(3) Bérbeadó a Bérlővel az adott bérlakás típusra vonatkozó bérleti szerződést köti meg. Közérdekű célból történő, illetve a 13. §-ban foglalt bérbeadás esetén a szolgálati bérlakásra vonatkozó szerződést kell megkötni. Az 1. § (3) c) pontjában foglalt bérbeadás esetén a szociális bérlakásra vonatkozó szerződést kell megkötni.

4. § (1) A Bérbeadó - a törvényben, illetőleg a rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges lakások kivételével - köteles pályázatra meghirdetni az üresen álló, illetőleg a megüresedett szociális célú valamint a költségalapú önkormányzati bérlakásokat, a pályázati hirdetményt a lakás megüresedésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb negyedévenként köteles kifüggeszteni.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit, (szobaszám, alapterület, komfortfokozat),

b) a lakás épületen és településen belüli fekvését, pontos címét,

c) a lakás lakbérének összegét,

d) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételeivel meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségeit,

e) a pályázat benyújtásának határidejét.

f) tájékoztatást a szociális helyzet alapján létrejött bérleti jogviszony esetén a lakbér megfizetéséhez a rendeletben szabályozott lakbértámogatás igénylésének lehetőségéről.

(3) A Bérbeadó, a benyújtott pályázatokat, a rendelet szabályainak figyelembevételével köteles elbírálni.

(4) Bérbeadó a pályázatot elnyert személlyel köti meg a lakásbérleti szerződést, valamint rangsort felállítva dönt két további pályázóról a nyertes pályázó visszalépése esetére.

(5) A 1. § (3) bekezdés c) pontjában szabályozott sürgős elhelyezést igénylő esetben szociális bérlakás biztosítására irányuló bérleti szerződés maximum 6 hónapra köthető.

(6) A rendelet alkalmazásában jövedelem, család, közeli hozzátartozó, egyedül élő, egyedül álló meghatározására a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 4. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak, azzal hogy az egy főre jutó átlagjövedelem kiszámításánál a pályázat benyújtását megelőző hat havi jövedelmet kell alapul venni.

5. § (1) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

(2) Önkormányzati lakás albérletbe adásához hozzájárulás nem adható.

6. § (1) A Bérbeadó a Bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére - a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül - Bérlőtársi szerződést köteles megkötni.

(2) A Bérlő - a törvényben meghatározott eseteken kívül - lakásába a Bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása esetén befogadhatja:

a) közeli hozzátartozóját (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja),

b) élettársát.

(3) Szociális helyzet alapján létrejött bérleti jogviszony esetében nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha az (1) és (2) bekezdésben említett hozzátartozó, az önkormányzat területén másik beköltözhető lakással rendelkezik.

(4) A Bérlőnek vagy hozzátartozójának lakását akkor kell nem beköltözhetőnek tekinteni, ha az ingatlan más javára szóló haszonélvezettel terhelt, illetve műszaki állapota nem megfelelő, lakhatásra nem alkalmas, és ezt az építéshatóság igazolja.

(5) A megüresedett társbérleti lakrészben új társbérlet nem létesíthető.

7. § (1) A bérleti szerződés megkötésekor óvadék megfizetése kötelező a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban - beleértve az esetleges lakbér és közüzemi díjhátralékok kiegyenlítését is - történő visszaadásának biztosítékául. Az óvadék összege lakásonként a 2. és 3. mellékletben került meghatározásra.

(2) Az óvadék megfizetése Gyomaendrőd Város Önkormányzatának költségvetési számlájára történik, melyet az Önkormányzat elkülönítetten kezel.

(3) Amennyiben a szerződés megszűnésekor a Bérlő a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át, az óvadék összegét 8 napon belül vissza kell fizetni. Amennyiben a Bérlő a Bérbeadó írásbeli felszólításában megadott 15 napos határidőben nem teszi meg a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotához szükséges intézkedéseket, a határidő eredménytelen eltelte után a szerződéskötéskor fizetett óvadék felhasználásra kerül.

8. § (1) A 9-16. §-ban meghatározott szempontok érvényesülésének elősegítése céljából a pályázó köteles a maga és vele költözők

a) személyazonosító adatairól,

b) állandó lakcíméről,

c) tartózkodási engedélyének időtartamáról,

d) jövedelmi viszonyairól,

e) ingó és ingatlan vagyoni helyzetéről adatot szolgáltatni.

(2) Az adatok a rendeletben meghatározottak szerint az önkormányzati lakások bérletével, illetőleg elidegenítésével kapcsolatban kerülnek felhasználásra.

2. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás

9. § (1) Szociális helyzet alapján bérbe adandó lakás az 1. mellékletben található szociális bérlakás.

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adható önkormányzati lakásra való jogosultságot a pályázó és a vele közös háztartásban együttlakó és költöző személyek jövedelmi és vagyoni viszonyainak, valamint szociális helyzetének vizsgálata alapján a 1. § (2) bekezdésében meghatározott bizottság állapítja meg.

(3) Jövedelmi viszonyai szerint az a család (személy) tekinthető rászorulónak, akinek családjában - a vele együtt költöző családtagokat számítva - az egy főre jutó nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedül élő személy esetén két és félszeresét.

(4) A szociális helyzet alapján - az egy főre jutó jövedelemtől függetlenül - nem adható bérlakás annak, aki a vele együtt költöző személyeket is figyelembe véve

a) a pályázat benyújtásakor beköltözhető lakástulajdonnal, üdülővel, egyéb ingatlannal rendelkezik, és annak jelzálog által biztosított terhekkel csökkentett értéke meghaladja, a nyugdíjminimum ötvenszeresét,

b) a szokásos használati és lakásberendezési tárgyakon túl a nyugdíjminimum ötvenszeresét meghaladó forgalomképes vagyontárggyal rendelkezik, kivéve a mozgássérült személy gépkocsi tulajdonát.

(5) A rászoruló személynek bérbe adható lakásnagyság - a vele együtt költözők számától függően, valamint a rendelkezésünkre álló lakásállományokat figyelembe véve - a következő:

a) két személyig: 1-2 lakószoba,

b) három személy esetén: 1,5-2,5 lakószoba,

c) négy személy esetén: 2-3 lakószoba,

d) minden további költöző esetén: + fél szoba.

10. § (1) A rászoruló személlyel megkötött szociális bérlakás lakásbérleti szerződés 5 évre megállapított, határozott időre szólhat. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező Bérlő lakáscseréjére.

(2) A Bérbeadónak a Bérlő kérelmére indult eljárás során a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül meg kell állapítania, hogy a Bérlő jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul rászoruló személynek minősül-e.

(3) Rászorultság fennállása esetén, a Bérlő kérésére, a lakásbérleti szerződést

- a lejárat napján, de legkésőbb azt követő 15 napon belül - újabb határozott időtartamra, 5 évre lehet meghosszabbítani a 3. § (3) bekezdésében meghatározott szerv döntése alapján.

(4) Ha a Bérlő jövedelmi, vagyoni helyzete alapján nem minősül rászoruló személynek, akkor a határozott idő lejártával a bérleti jogviszonya megszűnik, s a bérlakásból a vele együtt lakó személyekkel együtt ki kell költöznie, azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az üzemeltetőnek át kell adnia. Ennek elmulasztása esetén jogcímnélküli lakáshasználóvá válik.

11. § Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén óvadék nem köthető ki.

3. Szolgálati jelleggel történő bérbeadás

12. § (1) Szolgálati jelleggel bérbe adandó lakás a 2. mellékletben található szolgálati bérlakás.

(2) Szolgálati jelleggel önkormányzati lakás annak a személynek adható bérbe, aki az Önkormányzat intézményeivel közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban áll.

(3) A benyújtott kérelmek elbírálásánál a munkáltató véleményét ki kell kérni.

(4) A kérelem teljesítésénél előnyt jelent, ha a munkavállaló

a) súlyosan rossz lakáskörülmények között él,

b) felújításra szoruló önkormányzati lakást is elfogad és vállalja annak saját költségen történő helyrehozatalát, a Bérbeadóval e tárgyban kötött megállapodás keretei között,

c) hosszabb ideje áll közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban,

d) településünkön való letelepedése a település érdekét szolgálja.

(5) Szolgálati bérlakás a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony fennállásának időtartamára adható bérbe. Szolgálati bérlakást elcserélni, a bérleti jogviszonyát folytatni nem lehet.

13. § (1) Két hónapja üresen álló szolgálati bérlakás - amennyiben szolgálati jelleggel illetve közérdekből a bérlakásra nincs igény - egy évre bérbe adható.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben az a gyomaendrődi lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személy pályázhat,

a) aki - és a vele együtt költöző - forgalomképes lakóingatlan tulajdonnal nem rendelkezik,

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

(3) A pályázatok elbírálása a 3. § (2) bekezdésében meghatározott Bizottság hatáskörébe tartozik.

4. Költségalapú bérbeadás

14. § (1) A költségalapú bérlakás az az önkormányzati bérlakás, melyet a bérlakás állomány növelését szolgáló központi költségvetési előirányzatból alakít ki az önkormányzat. Költségalapon bérbe adandó lakás a 3. mellékletben található költségalapú bérlakás.

(2) A költségalapú lakásra való jogosultságot a 3. § (2) bekezdésében meghatározott bizottság állapítja meg a 15. és 16. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek alapján.

15. § (1) A 3. melléklet 2. és 3. sorában meghatározott Magtárlaposi úton lévő költségalapú bérlakásokra az a gyomaendrődi állandó lakos pályázhat:

a) aki a 35. életévét még nem töltötte be,

b) aki - és a vele együtt költöző személy- forgalomképes lakóingatlan tulajdonnal nem rendelkezik,

c) aki legalább 5 éves lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkezik, vagy annak megkötését a szerződéskötéstől számított 30 napon belül vállalja,

d) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

(2) Sikeres pályázat esetén a lakásbérleti szerződés 5 évre megállapított határozott időre szólhat, melyet a Bérbeadó által méltányolható esetben egy alkalommal maximum három évvel lehet meghosszabbítani.

(3) A költség alapú bérlakásra létesítendő bérleti jogviszony esetén előnyben részesítendő, aki:

a) az önkormányzaton túl a településre betelepülő vállalkozások és más munkahelyek szakember ellátottságát javítja,

b) a költségalapú bérlakások Bérlőinek folyamatos cserélődését segíti elő azzal, hogy rövidebb idejű bérleti szerződés megkötését vállalja,

c) azok a fiatal házasok, akik legalább 1 kiskorú gyermek neveléséről már gondoskodnak saját háztartásukban.

16. § (1) A 3. melléklet 4. és 5. sorában meghatározott az Endrődi u. 5-7. szám alatt lévő bérlakásokra az a gyomaendrődi állandó lakos pályázhat

a) aki a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, illetve az, aki a 18. életévét betöltötte és munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette és

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét és

c) aki egészségi állapotából adódóan önellátásra képes.

(2) Sikeres pályázóval a lakásbérleti szerződést határozatlan időre lehet megkötni.

(3) A költség alapú bérlakásra létesítendő bérleti jogviszony esetén előnyben részesítendő, aki az Idősek Klubjában tagsági jogviszonyt létesít a pályázat pozitív elbírálását követő 8 napon belül.

5. Közérdekből történő bérbeadás

17. § (1) Jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetüktől függetlenül meghatározott időre, illetve feltételhez kötötten lakásbérleti szerződést kell kötni

a) a város gazdasági életében fontos szerepet játszó gazdálkodó szervezeteknél, más közérdekű feladat ellátása érdekében foglalkoztatott - elsősorban felsőfokú végzettségű - szakemberekkel, valamint

b) a város kulturális és sport életében jelentős szerepet betöltő személyekkel.

(2) A lakásbérleti szerződést, az elhelyezést kérő szerv által megnevezett személlyel kell megkötni. A szerződés időtartamát, az elhelyezést kérő szerv kérelmében foglaltak figyelembevételével a Képviselő-testület határozza meg.

(3) A közérdekű célból bérbe adott lakások bérleti díja szociális kedvezményekkel nem csökkenthető.

(4) Közérdekű célra bérbe adható lakás a szolgálati valamint a költségalapú bérlakás, kivéve az Endrődi u. 5-7. szám alatt található bérlakásokat.

6. A lakbér mértéke

18. § (1) A Bérbeadó a rendelet 1., 2. és 3. mellékletében közölt lakbérek alapján akkor köt bérleti szerződést, ha ezt a jövőbeni Bérlő elfogadja.

(2) A bérleti szerződés külön kitételként tartalmazza, hogy a Bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén - a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései alapján - jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani a következő naptári év január 01. napjával, de legalább az első módosított bérleti díjú hónapot megelőző 90 nappal.

(3) Amennyiben a Bérlő a módosított díjjal nem ért egyet, az Ltv. 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(4) A bérlakások egyedi felújítását követően felül kell vizsgálni az adott lakás bérleti díját. Mind az egyedi lakásfelújítást követő, mind az évente végzett bérleti díj felülvizsgálat során a lakbérek értékállóságát biztosítani kell.

7. A felek jogai és kötelességei

19. § (1) A Bérbeadó és a Bérlő - a Kezelő előzetes hozzájárulását követően - megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy a lakást

a) a Bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá,

b) a lakásban a bérlő elvégez olyan karbantartási, felújítási munkálatokat, mellyel a lakás műszaki állaga javítható, szinten tartható.

(2) A szerződés megkötésekor létrejött ilyen megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott szakértő által készített költségvetés szerinti bekerülési összeget, valamint tételes - igazolt számlák alapján történő - elszámolás szabályait.

(3) A Bérlő ráfordításait lakbérének szüneteltetésével, vagy mérséklésével nyerheti vissza (lelakás).

(4) Amennyiben a Bérlő ráfordításainak teljes összegét a (3) bekezdés szerint nem tudja érvényesíteni - lejár a meghatározott időtartamú bérleti szerződése -, a fennmaradó összeget a Bérbeadó a Bérlő részére - a bérleti szerződés lejártát követő 8 napon belül egy összegben megtéríti.

20. § A Bérbeadó és a Bérlő - a Kezelő előzetes hozzájárulását követően - megállapodhatnak abban, hogy amennyiben a Bérlőnek nem felel meg a lakásban lévő berendezés, felszerelés, burkolat, pedig egyébként az rendeltetésszerű állapotban van, a Bérlő saját költségére elvégeztetheti a berendezés, felszerelés, burkolat cseréjét, felújítását, de annak költségeit a Bérbeadó nem vállalja át. Az elvégzett munka végeredménye a lakás részét képezi, a lakásban marad a bérleti jogviszony megszűnését követően.

21. § A Bérbeadó és a Bérlő - a Kezelő előzetes hozzájárulását követően - megállapodhatnak abban, hogy a Bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti. Bérbeadó a költségeket csak akkor vállalhatja át, ha a lakás komfortfokozata ez által növekedett. Bérlő egyúttal vállalja a lakás új besorolásának megfelelő lakbér fizetését. Amennyiben a Bérbeadó a korszerűsítési és átalakítási munkákhoz hozzájárult, a bérleti jogviszony megszűnése esetén a Bérlő igényt tarthat a megállapodásban foglalt értéknövelő beruházásai megtérítésére, a megállapodástól függően, de mindenképpen a bérlet megszűnésétől számított 1 éven belül, egy összegben.

22. § (1) A Bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtainak és ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról. A lakbér rendeleti megállapítása e kötelezettség figyelembevételével történik. Ettől eltérő megállapodás esetén a Bérlő hozzájárul ahhoz, hogy lakbérét a Bérbeadó által elvégzett fenti munkák éves összegével emelten állapítsa meg az önkormányzat rendelete.

(2) Kertes házban lakó Bérlő köteles gondoskodni a lakáshoz tartozó melléképületnek és a kerítésnek az állag megóvásáról. Köteles az udvart, az épülethez tartozó közterületet és a járdát rendben tartani.

(3) A Bérlő kötelezettsége, hogy negyedévente a Kezelőnél igazolja a lakbér és a közüzemi szolgáltatások díjának megfizetését a befizetett számlák bemutatásával.

23. § (1) A lakás leadásakor kötelezően elvégzendő munkák az alábbiak:

a) az átvételkori, vagy a Bérbeadó hozzájárulása esetén a leadáskori állapotnak megfelelő falfestés, (meszelt, enyves, tapétás, stb.)

b) fentiek szerinti mázolás,

c) lakásberendezések kijavítása,

d) lakáshoz tartozó helyiségek kiutaláskori állapotának megfelelő helyreállítása, (rendelő, gépjárműtároló és egyéb helyiségek)

e) a közművek állagának, állapotának igazolás alapján történő átadása. (víz-, villany-, gázhálózat, stb. működőképes átadása)

(2) A felek, akár a szerződéskötéskor, akár megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a Bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a kölcsönösen elfogadott Bérlői költségtérítés fejében.

(3) A Bérbeadó a Kezelővel rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról a Bérlőt legalább 8 nappal előbb, előzetesen írásban értesíteni kell.

24. § A lakást jogcím nélkül használó személy a használat első két hónapjában a rendelet szerinti lakbérnek megfelelő használati díjat, két hónap eltelte után 50 %-kal növelt összeget, ezt követően minden további eltelt két hónap után az előző lakbér 10 %-kal emelt összegét köteles megfizetni.

25. § Amennyiben a Bérlő a szociális helyzet alapján bérbeadott lakásbérleti jogviszonyát cserelakás biztosítása nélkül felmondja pénzbeli térítésként korábbi éves lakbére háromszorosára tarthat igényt, ha a lakásbérleti jogviszonya legalább három évig fenn állt.

26. § (1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakásra cserélhető el abban az esetben, ha a lakástulajdonos vállalja a cserepartner bérlakására vonatkozó szerződési feltételeket.

(2) A Bérlők önkormányzati lakásuk bérleti jogát térítésmentesen elcserélhetik az önkormányzat előzetes hozzájárulásával, szolgálati bérlakás esetén a Képviselő-testület, szociális bérlakás esetén az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság előzetes hozzájárulása szükséges.

(3) Költségalapú bérlakásokra a (2) bekezdés nem alkalmazható.

27. § (1) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - más jogszabályokban meghatározott kivételektől eltekintve - másik lakásban való elhelyezésére nem tarthat igényt.

(2) A szociális intézményből elbocsátott személy, ha azt megelőző lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat javára pénzbeli térítés ellenében mondott le, újabb bérlakás igénylése esetén csak szükséglakás igénylésére jogosult.

(3) A szerződés megszűnését követő 30 napon belül a Bérlő köteles a lakást kiüríteni és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű állapotban a Bérbeadónak visszaadni.

8. A lakbértámogatásra való jogosultság feltételei

28. § (1) Azt a szociális bérlakásban lakó Bérlőt, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg, kérelmére az önkormányzat lakbértámogatásban részesíti.

(2) A lakbértámogatás havi összege:

a) 2.000,-Ft, ha a lakbér mértéke a Bérlő és a vele közös háztartásban élők összjövedelmének 20%-át eléri, vagy azt meghaladja.

b) 1.000,-Ft, ha a lakbér mértéke a Bérlő és a vele közös háztartásban élők összjövedelmének 10%-át meghaladja.

(3) A megállapított lakbértámogatást az önkormányzat havonta, utólag a Kezelő számlájára utalja.

(4) A képviselő-testület a lakbértámogatás megállapítására és folyósítására vonatkozó hatáskörét a polgármesterre átruházza.

9. A helyiségbérlet szabályai

29. § (1) A Polgármester rendszeres nyilvántartást vezet a bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről.

(2) A Bérbeadó üres, nem lakáscéljára szolgáló helyiséget csak pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe.

30. § A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét (település, kerület, utca, házszám), alapterületét, rendeltetését, felszereltség állapotát,

b) a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, stb) és az abban folytatható tevékenység megjelölését,

c) a bérleti szerződés időtartamát,

d) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges a leendő Bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettségét,

e) a pályázni jogosultak körét (egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, stb)

f) a fizetendő bérleti díj mértékét,

g) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.

31. § (1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát,

b) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

(2) A pályázat akkor érvényes, ha legalább két pályázó nyújtotta be igényét. Érvénytelen pályázat esetén a pályázati kiírást 30 napon belül meg kell ismételni.

(3) Amennyiben a megismételt pályázat eredményeként ismét csak egy igény érkezik be, úgy a két pályázati eljárás különböző pályázói közül kell választani, vagy azonos pályázó estén az egyedüli igénylővel kell szerződést kötni.

32. § (1) A pályázati tárgyaláson, csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(2) A pályázók közül az részesül előnyben, aki a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetését vállalja.

33. § (1) A Bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a Bérlőnek átadni.

(2) A Bérlő nem követelheti a bérbe adótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenység) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

34. § (1) A Bérlő köteles gondoskodni:

a) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védő/elő-/tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról,

b) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetőleg cseréről,

c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyet a Bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,

d) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a Bérlő tevékenységével függ össze.

(2) A Bérbeadó az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a Bérlő a munkák értékével emelt bér megfizetését vállalja.

(3) A Bérlő a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről - előzetes engedélyezés alapján - gondoskodhat, melynek számlával elismert költségeit a bérleti díjban érvényesítheti.

35. § A Bérlő, a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási állapotban és felszereléssel köteles átadni.

36. § A bérbeadásra kijelölt szervet a mindenkori vagyonrendelet határozza meg.

37. § Helyiség bérletére vonatkozó szerződés határozott és határozatlan időre is köthető.

38. § Önkormányzati helyiség bérleti jogának átruházásához, vagy cseréjéhez hozzájárulás nem adható.

10. Az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítése

39. § (1) A vételi jog gyakorlása esetén a vételár hátralékot és a Ptk.-ban meghatározott kamatait a vevők 25 év alatt havi egyenlő részletekben kötelesek megfizetni. A megvásárolt, de még ki nem fizetett lakás elidegenítéséhez az eladó abban az esetben köteles hozzájárulni, ha a jogviszonyba belépő személy az adósságot átvállalja.

(2) A vételár 25 %-ának megfelelő összegű árengedményt kap az a vevő, aki vállalja a vételár teljes összegű kiegyenlítését a szerződés aláírásakor.

(3) Azt a vevőt, aki vállalja, hogy a vételárhátralékot, a szerződés aláírásától számított 6 éven belül kiegyenlíti, azt a teljes vételárhátralék megfizetésének időtartamára kamatmentesség illeti meg.

(4) Aki a (3) bekezdésben vállalt kötelezettségének nem tett eleget, annak az (1) bekezdésben körülírt kamattal növelt összeget kell megfizetnie a teljes vételárhátralékra.

(5) Aki a vételárhátralékát 6 évnél hosszabb időtartamra (25 év) vállalta megfizetni, de a vállalt határidőnél azt korábban egyenlíti ki, azt a fennmaradó vételárhátralékból 15 % kedvezmény illeti meg.

(6) Aki a szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi, az a kedvezményeket elveszíti, és a vételárhátralék egy összegben válik esedékessé.

40. § Az a Bérlő, aki az elővásárlási jog alapján vásárolja meg a bérlakását, arra a Ptk. idevonatkozó rendelkezései az irányadók.

41. § (1) Az eladási ár alapja a szakértői becslés, amelytől lefelé csak második pályáztatás (licitálás) esetén lehet eltérni, amennyiben az első eredménytelen volt.

(2) Az adásvételi szerződés megkötésére, a bérbeadásra egyébként kijelölő szerv jogosult.

42. § Az önkormányzat a kényszerbérlő részére a rendelkezésre álló bérlakás állományból legalább az előző lakásának megfelelő komfortfokozatú lakást ajánl fel.

43. § Az önkormányzati bérlakás állomány növelését szolgáló központi költségvetési előirányzatból kialakított önkormányzati tulajdonú bérlakás a használatbavételtől számított 20 évig nem idegeníthető el.

44. § (1) Az önkormányzati helyiség vételára - melyet a Bérlő az elővásárlási jog alapján vásárolhat meg - a forgalmi érték.

(2) A rendelet 6. melléklete tartalmazza azokat a helyiségeket, amelyekre nem vonatkozik a Bérlő elővásárlási joga.

11. Záró rendelkezések

45. § (1) Ez a rendelet 2016. július 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti 29/2012. (X. 29.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 15/2016. (VI. 7.) önkormányzati rendelethez

Szociális jellegű bérlakások
A B C D E
1 Bérlakás címe Komfortfokozat Szobaszám Lakbér összege (Ft/hó)
2 Vízmű sor 2/E Komfort nélküli 31 1 3.880
3 Vízmű sor 2/G Komfort nélküli 41 1 5.140
4 Vízmű sor 2/H Komfort nélküli 30 1 3.760
5 Vízmű sor 2/J Komfort nélküli 35 1 4.390
6 Vízmű sor 2/K Komfort nélküli 29 1 3.640
7 Vízmű sor 2/L Komfort nélküli 31 1 3.880
8 Október 6. ltp. A/12 Komfortos 55 1,5 11.320
9 Október 6. ltp. B/2 Komfortos 58 2 11.940
10 Október 6. ltp. B/5 Komfortos 58 2 11.940
11 Október 6. ltp. B/6 Komfortos 55 1,5 11.320
12 Október 6. ltp B/11 Komfortos 58 2 11.940
13 Október 6. ltp B/12 Komfortos 55 1,5 11.320
14 Október 6. ltp. B/13 Komfortos 58 2 11.940
15 Fő u. 133. Komfort nélküli 90 2 11.290
16 Apponyi u. 24/A Összkomfort 60 2 15.650
17 Apponyi u. 24/C Összkomfort 56 2 14.610

2. melléklet a 15/2016. (VI. 7.) önkormányzati rendelethez1

Szolgálati jellegű bérlakások
A B C D E F G H
1 Bérlakás címe Komfortfokozat Szoba-szám Garázs m² Lakbér összege Ft/hó (nettó) Garázs bérleti díj ÁFÁ-val Ft/hó Óvadék összege Ft
2 Álmos u. 11 Összkomfort 64 2 16.680 50.000
3 Hősök u. 39/B Komfortos 59 2 12.140 50.000
4 Fő u. 45/1. Összkomfort 59 2 15.390 50.000
5 Fő u. 45/2. Összkomfort 59 2 15.390 50.000
6 Apponyi u. 24/B Összkomfort 65 2 16.940 50.000
7 Népliget u. 1/A Összkomfort 72 2 18.770 50.000
8 Népliget u. 1/B Összkomfort 61 2 15.910 50.000
9 Október 6 ltp. A/2 Komfortos 58 1,5 11.940 50.000
10 Október 6ltp A/13 Komfortos 58 1,5 11.940 50.000
11 Október 6 ltp B/8 Komfortos 58 2 11.940 50.000
12 Október 6. ltp B/3 Komfortos 55 1,5 11.320 50.000
13 Október 6. ltp. B/10 Komfortos 58 1,5 17.750 50.000
14 Vásártéri ltp. ¼ Komfortos 57 2,5 11.730 50.000
15 Fő út 210. Összkomfort 80 2,5 28.980 50.000
16 Magtárlaposi út 1-3./I. Összkomfort 80,79 Lakótér +2 szoba 18 29.100 1.540 50.000
17 Magtárlaposi út 1-3./II. Összkomfort 80,32 Lakótér +1,5 szoba 18 28.900 1.540 50.000
18 Magtárlaposi út 1-3./III. Összkomfort 68,37 Lakótér +1,5 szoba 24.610 50.000
19 Magtárlaposi út 1-3./IV. Összkomfort 56,94 Lakótér +1 szoba 20.500 50.000
20 Magtárlaposi út 1-3./V. Összkomfort 72,03 Lakótér +1,5 szoba 25.930 50.000
21 Katona J. u. 54. Komfortos 63 1,5 12.970 50.000

3. melléklet a 15/2016. (VI. 7.) önkormányzati rendelethez

Költségalapú bérlakások
A B C D E F G H
1 megnevezés Komfortfokozat Szobaszám Garázs
Lakbér
Ft/hó
Garázs bérleti
díj ÁFÁ-val Ft/hó
Óvadék összege
Ft
2 Magtárlaposi úti 4 db A-típusú bérlakás egyenként Összkomfortos 70,10 Lakótér+2 fél szoba 15 19.860 1.540 50.000
3 Magtárlaposi úti 4 db B-típusú bérlakás egyenként Összkomfortos 74,07 Lakótér+2 fél szoba 15 20.770 1.540 50.000
4 Endrődi u. 5 - 7. 14 db C-típusú bérlakás egyenként Összkomfortos 33,93 1 szoba - 12.980 - 100.000
5 Endrődi u. 5 - 7. 2 db D-típusú bérlakás egyenként Összkomfortos 35,70 1 szoba - 13.630 - 100.000

4. melléklet a 15/2016. (VI. 7.) önkormányzati rendelethez

HELYISÉGEK
A B
1 Gyomaendrőd, Szabadság tér 5. 1 bérlemény
2 Gyomaendrőd, Fő u. 173-179. 1 bérlemény
3 Gyomaendrőd, Apponyi úti helyiség 1 bérlemény (tejkimérés)
4 Gyomaendrőd, Mirhóháti u. 11. 1 bérlemény
5 Gyomaendrőd, Szabadság téri buszmegálló 1 bérlemény (üzlethelyiség)


1
Módosította a 25/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2016. november 15-étől.