Önkormányzat

5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124.
5501 Gyomaendrőd, Pf.: 3
Telefon: +36-66-386-122
Fax: +36-66-283-288
Email: onkormanyzat@gyomaendrod.hu

Letölthető telefonkönyv
Városházi dolgozók
Ügyfélfogadási idő
Tovább a KCR Hirdetmények oldalra
Bejelentkezés
Regisztrált felhasználók itt jelentkezhetnek be. Ha még nincs regisztrálva megteheti itt.
Azonosító:
Jelszó:
Pályázatfigyelő
Sikeres pályázást
Impresszum
Kiadó
Gyomaendrőd Város Önkormányzata


Kapcsolatfelvétel
onkormanyzat@gyomaendrod.hu

Kiadásért felelős
Toldi Balázs polgármester
polgarmester@gyomaendrod.hu

Szerkesztők
Megyeri László aljegyző
aljegyzo@gyomaendrod.hu
Pap Gábor rendszergazda
rendszergazda@gyomaendrod.hu


Ajánlott böngésző


Partnerek
Támogató


Fejlesztő

Server hosting

Hírességeink

Gyomaendrőd híres emberei

Balog Tamás
Gyoma 1975
író

Műve: Egy füzet magánélete (1993). Szakdolgozatát Ilia Mihály témavezetésével írta. Sajtó alá rendezte Kosztolányi Dezső Aranysárkányának ifjúság számára átdolgozott kiadását (2004), Schöpflin Aladár levelezését (2004) és Nemes Nagy Ágnes Az öt fenyő című regényét (2005). Jelenleg Kosztolányi teljes levelezését készíti a kritikai kiadás számára.

Részletesen

Bánfi Zsigmond
1857-1894
irodalomtörténész, fordító

Szarvason járt gimnáziumba, Pesten és Párizsban bölcsészhallgató volt, tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Lefordította Lessing - Lakon (1877) és Lindau – Moliere c. munkáját

Részletesen

Benkőné Nagy Margit
Gyoma 1928
Művészettörténész

Fő műve: Reneszánsz és barokk Erdélyben (Bukarest, 1970)

Részletesen

Dávidházi Bekes Sámuel
1789-1862 református lelkipásztor Gyoma első történetírója

Részletesen

Debreceni Béláné Egri Katalin
Gyoma, 1932.
agrokémikus, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa
1968-1980 a GATE adjunktusa, 1980-1983 a GATE, 1983-1990 a PATE docense, 1990-től egyetemi tanár, 1990-1997 agrokémiai tanszékvezető, 1992-1997 az Agrokémiai Intézet igazgatója. 1999. Széchenyi prof. ösztöndíjas, Szent-Györgyi Albert-díjas.

Részletesen

Dinya László
Endrőd, 1949
Agrárközgazdász

1983-1987 a GATE mezőtúri Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskolán tanár. 1987-től a szegedi Élelmiszeripari Főiskola tanára. 1997-től a JATE egyetemi tanára. 1996-1998 a MKM felsőoktatási helyettes államtitkár. Kutatási területe: stratégiai menedzsment, közszolgáltatási menedzsment, vezetéstudomány.

Részletesen

Endrődi Szabó Ernő
1948-1977
költő

1966 és 1988 között kétkezi munkás, népművelő, tanár, könyvtáros, újságíró volt. A Stádium szerkesztője 1988-tól 1989-ig. Lelet c. kötete jelent meg.

Részletesen

Endrődi Szabó Zoltán
1939-festő

Így vall hovatartozásáról: “Bár Gyulán születtem 1939-ben, s jelenleg Békéscsabán élek, szülőhelyemnek Endrődöt tartom. Édesapám előbb Polyákhalmon, majd Öregszőlöben, később Endrődön tanított. Itt voltam gyerek, itt jártam általános iskolába, itt csodálkoztam először a világra, itt eszméltem, innen indultam.”A gimnáziumot Szeghalmon, a tanítóképzőt Szarvason végezte. Szegeden előbb rajz-ének szakos tanári oklevelet, majd pedagógiai szakon egyetemi diplomát szerzett. Az ELTE BTK-on doktorált logikából, majd Ph.D fokozatot is megszerezte. Több mint negyven éve a pedagógusképzésben dolgozik Jelenleg a Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Tanszékének tanszékvezetője.

Részletesen

Fenákel Judit
1936-író, újságíró

Gyermekkorát Endrődön töltötte, ezért nagy kötődést érez a településhez.A Nők Lapja főmunkatársa, majd a Családi Lapnál olvasószerkesztő. Fő műfaja a novella. Figyelmét elsősorban a kisemberek hétköznapjai, a kisvárosi lét világa kötötte le.

Részletesen

Gellai Imre
Endrőd, 1932
Közgazdász

1965-1970 az É-Budai Vendéglátó Vállalat termelési osztályvezetője, 1970-1976 igazgatója. 1976-1983 a BKM vezetője, 1983-1989 a Danubius vezérigazgatója. 1989-1990 kereskedelmi miniszterhelyettes, 1991 az első Magyar Játékkaszinó KFT vezérigazgatója. A Gazdasági Minisztérium turisztikai államtitkárságának szaktanácsadója. 1996 az Országos Idegenforgalmi Bizottság tagja.

Részletesen

Gergely Ágnes
1933-
Költő

Általános és középiskolai tanár, a Magyar Rádió munkatársa, majd az Élt és Irodalom szerkesztője 1971 és 1974 között. József Attila-díjas (1977, 1987), Déry Tibor-díjas (1985), 1988-ban elnyerte az Év Könyve jutalmat. Modern költők fordításaival is foglalkozik.

Részletesen

Gyomai (Weinberger) Imre
Gyoma, 1894 – Párizs 1962
író, újságíró

A franciaországi követség sajtóattaséja volt. Főbb művei: Haláltábor, Az új kenyér 1928.

Részletesen

Gyomai Zsigmond
Gyoma, 1861. Budapest, 1923
jogi író

1890-ben a Békés Megyei Közlöny főmunkatársa. A Grill-féle Döntvénytár szerkesztője.

Részletesen

Haiman György
1914-1996
nyomdász, tipográfus, egyetemi tanár az irodalomtudomány kandidátusa
Kner Izidor elsőszülött unokája, tovább folytatja a Kner család magas színvonalú nyomdaművészetét. 1946-1967 között a Kner Nyomda vezetője, alkalmazott grafikus és könyvtervező. Az Iparművészeti Főiskola tanáraként nyomdaművészeti kutatásokat folytat. Feldolgozza a Kner és a Nagyszombati Nyomda történetét, valamint Tótfalusi Kis Miklós munkásságát. 1995-ben a Szép magyar könyv verseny életműdíjasa.

Részletesen
Határ Győző
Született: Gyoma, 1914-2009
író, költő, filozófus

1956 végén Nyugatra menekült, Londonban telepedett le. 1957 és 1976 között a BBC magyar osztályának belső munkatársa volt. Versei, prózai írásai és műbírálatai főleg az Új Látóhatárban, az Irodalmi Újságban, a Szivárványban, a Nemzetőrben és a Magyar Műhelyben jelentek meg. 1991-ben Kossuth-díjat, 1994-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztjét kapta.
Részletesen

Honti Antal
1921-2008 grafikusművész

Saját lakásához épített galériája az 1980-as évektől a kortárs művészet bemutatását szolgálta. Sok érdekes ember, költő, író is bemutatkozott, sőt kamarazenéléssel tette hangulatossá a találkozásokat. Képein megörökítette a hatvanas évek jellegzetes gyomai hangulatát, épületeit, amiket már csak grafikái őriznek.

Részletesen

Hunya István
1894-1987
író

Mezőgazdasági munkás volt. Az I. világháborús hadifogság után a földmunkásmozgalom egyik vezetője. Több évi Börtön után a Szovjetunióba emigrált. Az Új Hang és a Dózsa Népe szerkesztője volt. Hét évig könyvtáros, majd a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

Részletesen

Iványi Miklós
Endrőd, 1940
Mérnök

1982-1988 a BME rektorh. 1986-1999 hidak és szerkezetek tanszék egyetemi tanára. 1999 Széchenyi prof. ösztöndíjas. 1994-1997 a MTA közgyűlés képviselője. Elmélet és Alkalmazott Mechanikai Bizottság tagja. A műszaki tudományok kandidátusa (1973), műszaki tud. doktora (1983). 80 tudományos közleménye jelent meg.

Részletesen

Izsó Lajos
Gyoma, 1947
Pszichológus

Fő műve: Developing Evaluation Methodologies for Human-Computer Interaction (2001)

Részletesen

Kállai Ferenc
Született: Gyoma, 1925-2010
Színművész

1948-tól a Nemzeti Színház tagja, tanított a Színművészeti Akadémián. Országgyűlési képviselő 1985-től négy éven át. Filmszínészként is jelentős (pl. Bacsó Péter Tanú c. filmjében Pelikán gátőr megformálásával egy korszak jelképévé vált.) Jászai Mari-díjas (1956), Kossuth-díjas (1973), érdemes és kiváló művész.

Részletesen

Kálmán Farkas
1838-1906 zenetörténész

Református lelkész, legtöbb régi református énekeskönyvünket ő ismertette először, zeneszerzéssel is foglalkozott. (Kuruc világ, dalok)

Részletesen

Kató József
Gyoma, 1879- Gyoma, 1926

Költő, műfordító, szerkesztő.Négy évig szerkesztette a Békés Megyei közlönyt. Versei és műfordításai ismertek.
Versek 1902, Költemények 1906, Életbarázdák 1918.
Lefordította Slovacki – Mazeppa c. verses tragédiáját.

Részletesen

Keserű Jánosné Bérci Etelka
Gyoma, 1925
Közgazdász

1967-1971 belkereskedelmi miniszterhelyettes, 1971-1980 könnyűipari miniszter, 1981-1986 az MKK társelnöke.

Részletesen

Kiss Lajos
Gyoma, 1888 – Szovjetunió 1943 ?

Szolnokon könyvkötő mesterséget tanult, majd Aradon, Budapesten, Egerben, Komáromban, Tatán és a székesfehérvári Számmer- nyomdában dolgozott. 1882-ben alapította gyomai műhelyét, melyben kezdetben egyetlen kézisajtó volt csak. Először a kor ízlését tükröző báli meghívók tették ismertté (Röpke Lapok címen jelent meg e meghívókat tartalmazó mintakönyv). A nyomda az ő vezetése idején emellett a közigazgatási nyomtatványok terén is kitűnt (1898-tól kiadta a Közigazgatási Mintatárat). Az 1914-i lipcsei kiállításon aranyérmet nyert. A művész könyvtervezés és könyvnyomás úttörője Mo.-on. 1932-ben céhmesteri címet és oklevelet kapott. Szakcikkei a Graphicában, majd a Graphicai Szemlében, valamint a Vidéki Nyomdászok Országos Szövetségének hivatalos lapjában jelentek meg; ismertek voltak önéletrajzi írásai is. Anekdota- és aforizmagyűjteményt is állított össze.

Részletesen

Kner Imre
1890-1945 nyomdász

A nyomdaalapító Kner Izidor első szülött gyermeke lipcsei tanulmányai után 17 évesen lett a nyomda műszaki vezetője. A kor tipográfiai gyakorlatával szakítva megalkotta a barokk tipográfiát. Grafikus munkatársa Kozma Lajos volt, aki megalkotta-megrajzolta a könyvdíszeket, iniciálékat és körzeteket. E díszek felhasználásával készültek a barokk tipográfiájú könyvek, melyekkel az országhatáron túl is ismerté tették a Kner nevet. Később, a Bodoni betű alkalmazásával a klasszicista tipográfia felé fordultak, s a harmincas évek könyvkiadására e stílus volt a jellemző.

Részletesen

Kner Izidor
1860-1935 nyomdász

1882-ben alapította nyomdáját. Igényes, színvonalas munkáival hamarosan kitűnt a többi nyomda közül. A közgazdasági nyomtatványok készítése és forgalmazása jelentette számára a gazdasági alapot, ez tette lehetővé a könyvkiadást és a művészi báli meghívók forgalmazását.

Részletesen

Koloh Elek
Gyoma, 1955
író, újságíró

1979-től a Petőfi Népe munkatársa. 1990-től a Kecskeméti Lapok főszerkesztője.

Részletesen

Kozma László
Született: Gyoma 1933
Fizikus

1984 és 1989 között a Janus Pannonius Tudományegyetem dékánja, majd a fizika tanszék vezetője. A Pécsi Akadémiai Bizottság matematikai, számítási és fizikai tudományos szakbizottság elnöke. Az MTA Fizikai Bizottság tagja, a fizikai tudományok doktora. Kutatási területe: impulzus gázlézerek – behatóan vizsgálta a lézerek orvosi alkalmazásánál lejátszódó folyamatokat. Több mint 200 publikáció szerzője. Schmidt Rezső-díjas (1971)

Részletesen

Kunkovács László
Endrőd, 1942
Etnofotográfus

A néprajzi gyűjtés vizuál-antropológiai módszerét fejlesztette magas szintre és elismert nemzetközi hírű kutatóvá vált. A fotótechnikával való gyűjtést Magyarországtól Belső-Ázsiáig folytatja. Etnofotó tárlatai 120 helyen fordultak meg idehaza és további 10 országban. Tagja: a Magyar Újságírók Szövetségének, a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Szövetségének és a Magyar Földrajzi Társaságnak.Elismerések: Magyar Művészetért díj (1989), Balogh Rudolf díj (1996), a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje (2000)

Részletesen
Latorcai János
1944-gépészmérnök

Szülei endrődiek, gyermekkorát Endrődön töltötte. 1976 a Munkaügyi Minisztérium osztályvezető helyettese. 1976-1988-ig a BME Gépészmérnöki Karán adjunktus. 1990-91-ig a FÉG vezérigazgatója. 1991-1992-ig ipari- és kereskedelmi miniszter. 1994 és 1998-ban budapesti főpolgármester jelölt. Eötvös Loránd-díjas, 13 könyv, jegyzet szerzője-társszerzője. Gyomaendrőd Város díszpolgára 2000.
Részletesen

Mágori (Varga) Erzsébet
Gyoma, 1911
író, kritikus, műfordító

A Filmvilág, az Élet és Irodalom munkatársa volt, részt vett a rádiókabarék szerkesztésében.

Részletesen

Mányi Gyuláné Prigl Olga
1876-1957

óvónő

1893. november 1-től községi óvónő Gyomán. Írói munkássága: Apró novellák (1897), Szeniczei famillia és egyéb történetek (1910.) Mindkettőt a Kner Nyomdában készítették. Írásai még számos folyóiratban jelent meg.

Részletesen

Márton Klára
Született: Gyoma, 1936
Író

Szabolcs megyében, majd Budapesten tanított. Ifjúsági regényeket írt. (pl.: Elment a vonat, A kerítésen túl, Tessék engem elrabolni)

Részletesen

Pál Lénárd
Született: Gyoma, 1925.
Fizikus

A MTA tagja, egyetemi tanár. 1962-ben Kossuth-díjat, 1975-ben Akadémiai Aranyérmet kapott. A szilárd testek mágneses sajátosságainak a kutatásában és a reaktorok elméletében ért el jelentős eredményeket.

Részletesen

Papp Zsigmond
1888-1961
gazdálkodó, feltaláló, őstehetség a szobrászat terén

A református temetőben jó néhány síron láthatjuk szobrait. A gyomai református templom orgonáját, az országzászló talpazata is keze munkáját őrzi.

Részletesen

Pásztor János
1881-1945
szobrász

Gyomán született, Hódmezővásárhelyen nevelkedett. Tizenöt évesen az Iparrajz Iskola szobrászati szakára kerül, ahol tehetségével fiatal kora ellenére tekintélyt vív ki idősebb társai előtt. A főiskola után állami ösztöndíjjal Párizsba utazik a híres Julian Akadémián tanul. Különösen nagy hatással volt az ifjú szobrászra Rodin művészete. Olaszországi utazásai során még inkább megerősödött benne a rodini elvek, mely szerint a test és a lélek egységet képez, s nemcsak az arcnak, de a testnek is tükröznie kell a lelkiállapotot. Ennek az elvnek az érvényesítésétől olyan hitelesek Pásztor parasztzsánerei.Köztéri szobrai közül a legismertebb a parlament előtt álló monumentális II. Rákóczi Ferenc lovas szobra. 1931-ben munkásságát Corvin-koszorúval jutalmazzák. Kisfaludi Stróbl mellet az egyik legismertebb, legkeresettebb szobrász.

Részletesen

Patkó Imre
1922-1983
újságíró
A Magyar Rádió külföldi adások szerkesztőségének főosztályvezetője 1956-tól, az MTI főosztályvezető-helyettese, a Népszabadság londoni tudósítója, majd a Nemzetközi Szemle főszerkesztője 1976-tól. Öt évig a párizsi magyar nagykövetségen dolgozott.

Részletesen

Rácz Béla
1946-
fizikus

A JATE optikai és kvantummechanikai tanszékén tudományos főmunkatárs, 1994-túl egyetemi tanár, rektor-helyettes. 1998-tól a Szegedi Felsőoktatási Szövetség Elnöke. 1998 Széchenyi prof. ösztöndíjas. 1994-2000 az MTA közgyűlés képviselője. A fizika tudomány kandidátusa, Schmidt Rezső díjas, MTA Fizika díjas. 89 tudományos közlemény szerzője és négy szabadalom társszerzője.

Részletesen

Rózsahegyi Kálmán
Született: Endrőd, 1873. Október 6.-án, meghalt: 1961-ben
Színművész

A Nemzeti Színház örökös tagja. Színi-iskola alapítója, kiváló művész. Endrőd díszpolgára.

Részletesen

Sóczó Elek
1942-
bognármester

1982-ben kezdett el régi motorkerékpárokat gyűjteni hobbiból, szórakozásból. Később amikor felismerte, hogy ezek a “motormatuzsálemek” pótolhatatlan technikatörténeti értéket képviselnek, fiával együtt elhatározták, megmentik ezeket az utókor számára. Ez a “soha meg nem térülő vállalkozás” rengeteg munkával és anyagi áldozattal járt, hiszen saját költségen, korabeli dokumentumok és szakkönyvek segítségével állítják helyre a gépeket. A Magyarországon, sőt Európában is egyedülálló kiállítás anyagát 165 motorkerékpár, 87 motormárka, 10 oldalkocsi, 25 stabil motor, és egy német katonai társzekér alkotja, melynek nagy része már restaurálva van. A legrégebbi motorkerékpár 1922-ből való, a legfiatalabb 1989-ben készült. Van itt 1941-ben gyártott sivatagi BNW, a 30-as évekből való Harley Davidson, belga Sarolea, NSU és Norton motor.

Részletesen

Szabó Ferenc
1926-?
Villamosmérnök

Az Országos Atomenergia Bizottság titkára, 1972 és 1978 között az Atomenergiai Kutatóintézet igazgatója, majd a Központi Fizikai Kutatóintézet főigazgatója. Egyetemi tanár, a fizika tudományok doktora, a MTA levelező tagja. Akadémiai Díjjal (1974) és Állami Díjjal (1978, 1986) tüntették ki.

Részletesen

Szilágyi Ferenc
Született: Gyoma, 1928
nyelvész, irodalomtörténész, író

A Nyelvtudományi Intézet, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa volt, 1993-tól a Károli Gáspár Református Egyetem dékánja, Körösi Csoma Sándor- és Csokonai kutató. Több mint harminc nyelv- és irodalomtörténeti munkája jelent meg: Így élt Körösi Csoma Sándor (1977), Sokféle neveknek magyarázata (1987), Világ csodája – versek 1956-ról (1994), Az ész világa mellett – tanulmányok (1998) stb.

Részletesen

Szilágyi István
Gyoma, 1937. december 7.
Színművész

A Színművészeti akadémia elvégzése után – többek között – az Irodalmi Színpad, a Vidám Színpad, a Vígszínház és a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. A hatvanas évek óta tévéjátékok, filmek állandóan foglalkoztatott epizódszereplője.

Részletesen

Sztanyik B László
1926-sugárbiológus

1957-1966-ig az Országos Sugárbiológia és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet munkatársa, majd igazgatója és főigazgató főorvosa. 1982-től az Orvosok az Atomháború Elhárításáért Nemzetközi Mozgalom magyar tagozatának alelnöke. A MTA Környezet és Egészség Bizottságának tagja. 1980-0984 címzetes egyetemi tanár, az orvostudomány kandidátusa. Purkine Emlékérem, Hevesy György Emlékérem tulajdonosa. Gyomaendrőd Város díszpolgára 1989.

Részletesen

Tímár Máté
1922-1999
író, költő

Elemi és polgári iskolai tanulmányai után a szeghalmi Péter András Gimnáziumban érettségizett. Az ott töltött évek emlékeit eleveníti fel “…és a Berettyó folyik tovább” c. könyvében. A második világháború félbeszakítja egyetemi tanulmányait, orosz fogságba kerül, mely az egészségét megviseli. A fogságból hazatérve szókimondó írásai miatt egyetemi tanulmányait nem folytathatja. Az ötvenhatos forradalom idején szoros kapcsolatot tart Békés megye forradalmi vezetővel. A forradalom letörése után letartóztatják.1960 után az irodalomnak él. Műveiben a szülőföld Endrőd közismert alakjai, eseményei kelnek életre. Csodálatos, ízes nyelvére felfigyel Lőrincze Lajos professzor, nagy elismeréssel nyilatkozik Tímár Mátéról. “Tímár Máté irodalmi szintre emelte Endrőd nyelvjárását, szókincsét, országnak-világnak megmutatta annak szépségét.”Sikeres irodalmi munkássága elismeréseként József Attila- és SZOT-díjat kapott, s a Magyar Köztársaság arany érdemkeresztjét. Gyomaendrőd díszpolgára.

Részletesen

Túri–Kovács Béla
Endrőd, 1935
Ügyvéd

1963-tól Szentendrén ügyvéd, 1998-2000-ig a Környezetvédelmi Bizottság alelnöke. 2000-től környezetvédelmi miniszter, 1998-2000 az Alkotmány és Igazságügyi Bizottság tagja, általános frakcióvezető helyettes.

Részletesen
Varga Lajos
1933-2006

1933-ban a Békés megyei Gyomán született és ott kezdte sportpályafutását. Később ő is a híres Kiskunfélegyházi Testnevelési Gimnáziumban tanult, ahol Tulit Péter tanítványa volt. 1957-ben Pécsről került az Újpesti Dózsa Sport Clubba és 1965-ig számos kiemelkedő hazai és nemzetközi eredményt ért el. 1959-ben a magyar tornász válogatott keret tagjaként részt vett élete első Európa Bajnokságán, majd egy évvel később olimpiai induló lett.1960 Rómában csapatunk a 12. 1964 Tokióban a 9.helyezést szerezte meg. Varga Lajos mindkét olimpián meghatározó szerepet vállalt.

1959-től 1964-ig egyik legeredményesebb tagja volt a magyar tornász válogatott keretnek. Sportpályafutása során több mint tíz országos bajnoki címet nyert.
Részletesen

Varjú Vilmos
1934-1994
súlylökő

1969 és 1975 között az Újpesti Dózsa súlylökője. Tizenháromszoros magyar bajnok, háromszoros Európa-csúcstartó. 1962-ben és 1966-ban Európa-bajnok, 1964-ben olimpiai bronzérmes. Később nyomozó lett.

Részletesen

Vidovszky Béla
1883-1973
festőművész

Édesapja Munkácsy Mihály jó barátja volt Békéscsabán. Középiskolai tanulmányait a Rudolf Főgimnáziumban végezte. (Rajztanára Zvarinyi Lajos, aki a gimnázium első rajztanára volt.) Első olajképét iskolatársáról, Gyóni Gézáról festette 1902-ben. Ugyanebben az évben iratkozott be a budapesti Mintarajziskolába, ahol Révész Imre, Edvi Illés Aladár voltak mesterei. 1906-ban megszerezte a rajztanári oklevelet, de mint állami ösztöndíjas továbbképzős folytatta tanulmányait Ferenczy Károlynál. Előbb Münchenbe, majd 1908 decemberében Párizsba ment. 1911-ben, hazatérése után a Szolnoki Művésztelepen dolgozott. Itt és a környéken festett tájképei országszerte ismertté tették a nevét. 1913-ban elnyerte az Országos Képzőművészeti Tanács Wahrmann-díját Vacsora után című képével. 1914 tavaszán Herman Lipóttal és Kléh Jánossal Torinóban járt. 1920-ban a Szinyei Társaság alapító tagjai között szerepelt, 1924-ben Budapestre költözött. Műveit a barbizoniak és a nagybányaiak hagyományainak folytatása jellemzi, mindenekelőtt tájképeket és enteriőröket festett. Munkáiból 1933-ban a Fränkel Szalonban, 1938-ban a békéscsabai Auróra Körben és 1961-ben a Csók Galériában nyílt gyűjteményes kiállítás. A két világháború közti magyar képzőművészet ismert és kedvelt festője lett. Közel kétezer képet festett, ezekből húsz a Magyar Nemzeti Galériában, öt az Országházban található.

Részletesen
Eseménynaptár
Gyomaendrődi értéktár


Felhívás

Sablon javaslattételhez
Kerékpárút építés

Kerékpárút építés
Szennyvíztelep korszerűsítése
Turisztikai projekt

Tovább a beruházás oldalára
Vízvédelmi rendszerek fejlesztése

Tovább a beruházás oldalára
Esélyegyenlőség és felzárkóztatás elősegítés

Tovább a részletekhez
Egyéb projektek
Önkormányzati ülések
2017-05-29 Társulási Tanács
Előterjesztések letöltése
A korábbi ülések előterjesztései itt érhetők el!
Időjárás előrejelzés
Ülések közvetítése

A Képviselő-testületi ülésekről készült videófelvételek elérhetők itt.
Díjak, elismerések
Adóhátralékosok

Az adóhátralékkal rendelkezők adatait megjelenítő
internetes felület a következő linken érhető el: www.gyehivatal.hu/adoslista
Beszámolók, jelentések
Ügyiratforgalmi statisztika
2015. III. negyedév


Ügyiratforgalmi statisztika
2015. II. negyedév


Ügyiratforgalmi statisztika
2015. I. negyedév


Ügyiratforgalmi statisztika
2014. IV. negyedév


Beszámoló az
önkormányzat 2002-
2006 közötti
működéséről (PDF)


Ciklusbeszámoló 2006-2010

Ciklusbeszámoló 2010-2014

Gyomaendrőd Város
Képviselő-testületének
2017. évi ülésprogramja
1. félév


Gyomaendrőd Város
Önkormányzata a
2003. évi XXIV.
"üvegzseb" törvényben
foglaltak alapján a
következő információkat
teszi közzé


Közbeszerzési információk

Az Önkormányzat
költségvetési és zárszámadási
rendeletei (szöveges indoklása)
2003-2009


A 175/2009.(VIII.29.) Korm.rend.
"a köztulajdonban álló
gazdasági társaságok
működésének átláthatóbbá
tételéről" alapján
közzétett adatok
(PDF)

Gyomaendrőd Város
Beiskolázási Szabályzata
és a 2012. évi beiratkozás ütemterve. (PDF)


ÁSZ jelentés 2007

Gyomaendrőd Város Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről készített ÁSZ jelentés 2012 (PDF)

ÁSZ Összegző az utóellenőrzésekről - Az önkormányzatok pénzügyi gazdálkodási helyzetének, szabályszerűségének 2011. évi ellenőrzésében érintett 62 városi önkormányzat utóellenőrzése (2014. december)

ÁSZ Kiegészítő kötet - Az önkormányzatok pénzügyi gazdálkodási helyzetének, szabályszerűségének 2011. évi ellenőrzésében érintett 62 városi önkormányzat utóellenőrzéséről szóló jelentés II. sz. mellékletéhez (2014. december)

A 210/2009 (IX. 29.) Korm. rendelet alapján a kereskedelmi tevékenységek végzéséről vezetett nyilvántartás

Szolgáltatási tevékenység folytatása megtiltásának nyilvántartása

Kereskedelmi szálláshelyek nyilvántartása a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet alapján
RSS hírolvasó

Ügyfélfogadás

Hétfő: 8-16
Kedd: nincs
Szerda: 8-16
Csütörtök: nincs
Péntek: 8-12
Ebédidő: 12-12:30

Jogvédelem

Szarvasi Városi Ügyészség 66-311-870
Szarvasi Járásbíróság 66-311-344
Megyei Ügyészség 66-528-170
Gyulai Törvényszék
66-562-220
Betegjogi Képviselő 66-441-411
Jogi segítségnyújtó 66-543-360

Segélyhívók

Segélyhívó 112
Mentők 104
Rendőrség 107
Tűzoltóság 105