Önkormányzat

5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124.
5501 Gyomaendrőd, Pf.: 3
Telefon: +36-66-386-122
Fax: +36-66-283-288
Email: onkormanyzat@gyomaendrod.hu

Letölthető telefonkönyv
Városházi dolgozók
Ügyfélfogadási idő
Tovább a KCR Hirdetmények oldalra
Bejelentkezés
Regisztrált felhasználók itt jelentkezhetnek be. Ha még nincs regisztrálva megteheti itt.
Azonosító:
Jelszó:
Pályázatfigyelő
Sikeres pályázást
Impresszum
Kiadó
Gyomaendrőd Város Önkormányzata


Kapcsolatfelvétel
onkormanyzat@gyomaendrod.hu

Kiadásért felelős
Toldi Balázs polgármester
polgarmester@gyomaendrod.hu

Szerkesztők
Megyeri László aljegyző
aljegyzo@gyomaendrod.hu
Pap Gábor rendszergazda
rendszergazda@gyomaendrod.hu


Ajánlott böngésző


Partnerek
Támogató


Fejlesztő

Server hosting

Gyermek és ifjúságvédelem

Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról új alapokra helyezte a gyermekvédelem és a gyámügyi igazgatás rendszerét. Céljaként fogalmazza meg a gyermek veszélyeztetettségének megelőlegezését, megszüntetését, a hiányzó szülői gondoskodás pótlását és a fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedésének elősegítését.
A hatósági jogkört települési szinten három szerv között osztja meg. E szervek: városi gyámhivatal, a település jegyzője, valamint a képviselő-testület. A gyámhatóság magába foglalja a települési önkormányzat jegyzőjének és a gyámhivatal feladat– és hatáskörét. A települési önkormányzat jegyzője elsősorban a prevencióval összefüggő és az azonnali intézkedéseket igénylő ügyekben, míg a gyámhivatal a felügyeleti és az ellenőrző ügyekben jár el. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetben és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a hatósági intézkedések biztosítják. Gyomaendrőd és Hunya tartozik hivatalunk illetékességi területéhez.

Hatályos jogszabályok szerint az eljárás költségeit az ügyfél viseli az örökbefogadási ügyekben, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó értékhatárú, kérelemre induló vagyoni ügyekben, a kapcsolattartási ügyekben.

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése

A tartásdíj megelőlegezésére akkor kerül sor, ha a bíróság a tartásdíjat jogerősen megállapította, azonban a kötelezett rendszeres jövedelmére vezetett behajtás átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást biztosítani, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.

A támogatás mértéke általában megegyezik a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj összegével, azonban ettől el lehet térni, de az előlegezett összeg ekkor sem lehet kevesebb a bíróság által megállapított összeg 50%-ánál.

A kérelemhez csatolni kell a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rend. 69.§ (4) bekezdése alapján jövedelem nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal, a gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági határozatot, nagykorú gyermek esetén a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányok folytatását igazoló iratot, a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szüneteltetését kimondó 3 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyvet, vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot.

Otthonteremtési támogatás

Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek legalább hároméves időtartamú folyamatos – gondozási helyén töltött – nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát.

A kérelemhez mellékelni kell: a gyámhivatalnak a nagykorúvá vált vagyonáról szóló értesítést, a volt vagyonkezelő végszámadását.

A gyámhivatal jogosult 5 évi időtartamú elidegenítési tilalmat bejegyeztetni a magyar állam javára az ingatlan-nyilvántartásba a támogatással megszerzett ingatlanra.
A támogatás felhasználható részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő építési telek, életvitelszerűen lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújításra, vagy bővítésre, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, önkormányzati bérlakás felújítására, bérlői jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban való részvételre, valamint otthonteremetést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére. Indokolt esetben az otthonteremtési támogatás felhasználható a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelelő ellátását biztosító, az Szt. hatályú alá tartozó bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra is.

GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS

Gyermekvédelmi gondoskodás keretében kell biztosítani az olyan gyermekek ellátását és védelmét, akiknek a nevelése, gondozása a szülők beleegyezésével a területi ellátó rendszerben nem biztosítható.

Védelembe vétel

Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A védelembe vétel a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében tett hatósági intézkedés. A gyámhatóság döntése a célszerű és hatékony beavatkozás érdekében tartós, családgondozással is párosuló hatósági felelősségvállalást jelent.

Ideiglenes hatályú elhelyezés


Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a település önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség a legközelebbi ideiglenes gondozási feladatokat is ellátó nevelőszülőnél, vagy ha erre sincs lehetőség gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezi el.

Családbafogadás

A gyámhivatal további hatósági intézkedései közül kiemelném a családbafogadást. Erre részben a szülő indokolt távolléte (pl. külföldi munkavállalás), egészségi állapota, illetve más családi okok miatt kerülhet sor. Feltétele a szülő kérelme, amihez a gyámhivatal hozzájárulhat. A gyermeket a szükséges ideig a szülő által megnevezett család átmenetileg befogadja, feltéve, hogy ez a gyermek érdekében áll.

Átmeneti nevelés

A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható.

Tartós nevelés

A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője, a gyermek ismeretlen szülőktől származik, a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el leendő örökbefogadó szülőnél.

Nevelési felügyelet

Ha az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egészségi vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, a speciális gyermekotthon vezetője a gyermeket személyes szabadságában korlátozhatja. A gyámhivatal értesítésével egyidejűleg a speciális gyermekotthon vezetője kezdeményezi az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek nevelési felügyeletének elrendelését, ha előreláthatólag a személyes szabadság korlátozása negyvennyolc órát meghaladóan szükséges. A gyámhivatali határozat meghozataláig elsősorban a gyermek kivizsgálására, a veszélyeztető magatartás megszüntetésére, illetve a gyors állapotromlás megelőzésére kell törekedni.

Utógondozás

Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után – kivéve, ha a gyermeket örökbe fogadták – a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását feltéve, hogy az utógondozást a fiatal felnőtt maga is kéri. Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését.

Utógondozói ellátás

A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére, - illetve a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyám javaslatának figyelembevételével – elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja, vagy sorkatonai szolgálati idejét tölti, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja. Az utógondozói ellátását a fiatal felnőtt 24. életévének betöltéséig kérheti.


A CSALÁDI JOGÁLLÁS RENDEZÉSE


A gyermeket születésekor anyakönyvezik és ettől kezdve joga van ahhoz, hogy nevet kapjon, állampolgárságot szerezzen és megismerje szüleit. A gyermek e jogait – többek között – a Csjt. V. fejezetének családi jogállásra vonatkozó rendelkezései biztosítják.

Az apaság vélelme

A házasság apasági vélelmet keletkeztet, függetlenül attól, hogy a házastársak között fennáll-e az együttélés. A férjet kell apának tekinteni akkor is, ha a gyermek művi beavatkozás következtében fogant. A volt férjjel keletkezik apasági vélelem abban az esetben, ha a házasság felbontása és a gyermek születése között 300 napnál kevesebb idő telt el és az anya nem kötött újabb házasságot.
Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idején nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik. Megtámadható a vélelem abban az esetben is, ha a származás művi beavatkozás következménye és a férj e beavatkozáshoz nem járult hozzá.
Megtámadásra jogosult a gyermek, a bejegyzett apa, a gyermek halála után leszármazója, ilyenek hiányában az ügyész. A cselekvőképtelen gyermek helyett – a gyámhatóság hozzájárulásával törvényes képviselője jár el. Mivel a szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelynek tárgya a gyermek családi jogállásnak rendezése, a gyámhivatal által kirendelt eseti gondnok látja el a törvényes képviseletét a per során. A gyámhivatal csak abban az esetben rendel ki eseti gondnokot a gyermek részére a per megindítására, ha az a gyermek érdekében áll.

Rendezetlen családi jogállás

Rendezetlen a gyermek családi jogállása abban az esetben, ha a születését az apa adatai nélkül anyakönyvezték, valamint akkor is, ha az anyakönyvben egyik szülőre vonatkozóan sincs adat.
A családi jogállás rendezésének egyik leggyakoribb eszköze az apai elismerő nyilatkozat, amely önmagában megállapítja az apaságot.
Apai elismerő nyilatkozatot tehet a fogamzási idő kezdetétől az a férfi, akitől a gyermek származik, ha nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és a gyermek legalább 16 évvel fiatalabb a nyilatkozónál.
Apai elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. Érvényességéhez szükséges, hogy a korlátozottan cselekvőképes férfi nyilatkozatához törvényes képviselője hozzájáruljon, vagy a hiányzó hozzájárulást a gyámhivatal pótolja.


KISKORÚ HÁZASSÁGKÖTÉSE


A családjogi törvény rendelkezései szerint házasságot nagykorú férfi és nő köthet egymással. A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személy cselekvőképesnek minősül a házasságkötés szempontjából, mert jognyilatkozatának érvényességéhez sem a gondnokának, sem a gyámhivatalnak a hozzájárulása nem szükséges. Ezzel szemben a korlátozottan cselekvőképes kiskorú 16. életévének betöltésétől csak gyámhatósági engedéllyel köthet házasságot. A gyámhivatalnak a kiskorú házasságkötéshez adott előzetes engedélye nélkül a házasság érvénytelen. A házasságkötés feltétele tehát – kiskorú férfi és nő esetében is – a 16. életév betöltése. A gyámhivatal az előzetes engedélyt a személyesen előterjesztett kérelemre akkor adhatja meg, ha:

  • a kiskorú az engedély megadása iránti kérelmet szabad akaratából, befolyástól mentesen nyújtotta be,
  • a házasságkötés a kiskorú gyermek érdekét szolgálja,
  • részt vett a családvédelmi szolgálat tanácsadásán
  • a kiskorú a házasságkötéshez szükséges testi, értelmi, erkölcsi fejlettséggel rendelkezik
  • a meglévő, illetve születendő gyermekének gondozásához, ellátásához, neveléséhez szükséges feltételek biztosítva vannak.

A gyámhivatal határozatát a házasulók, a kiskorú törvényes képviselőjének meghallgatását és a környezettanulmány elvégzését követően hozza meg. A Csjt. nem írja elő feltételként a szülői, a törvényes képviselői hozzájárulást, azonban a gyámhivatalnak az eljárása során mérlegelni kell az említettek véleményét. A döntés során figyelembe kell lenni továbbá a születendő gyermek és a létrejövő családi közösség érdekeire is. Önmagában azonban a várandósság ténye nem alapozza meg az előzetes engedély megadását, nem pótolja a hiányzó feltételeket.

A gyámhivatali engedéllyel kötött házasság joghatása, hogy nagykorúságot eredményez és így szülői felügyeletet biztosít a házasságból született gyermek felett. Ennek főként akkor van jelentősége, ha mindkét házasuló kiskorú és házasságkötésük hiányában a méhmagzat részére a családi jogállás rendezéséhez gondnokot, a születés után pedig gyámot kellene rendelni az újszülött részére. A gyámhivatal előzetes engedélye hat hónapig érvényes. Ezt követően meg kell ismételni az eljárást.


AZ ÖRÖKBEFOGADÁS ÉS AZ ÖRÖKBEFOGADHATÓNAK NYILVÁNÍTÁS


Az örökbefogadás célja az olyan kiskorú családi nevelésének biztosítása, akiknek a szülei nem élnek, vagy akiket a szüleik megfelelően nem képesek nevelni. Ennek érdekében az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolat jön létre.

Az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárás a gyerekvédelmi szakszolgálat, a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat működtető képviselője javaslatára, vagy az átmeneti nevelésbe vett gyermek gyámjának kérelmére, a gyermekjogi képviselő kezdeményezésére, továbbá hivatalból indul. Az örökbefogadhatónak nyilvánítás kérdésében a gyámhivatal – ha a szülői felügyeleti jog megszüntetése érdekében pert kezdeményez – soron kívül jár el.

Az örökbefogadás előtti eljárás lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására. Az örökbefogadás előtti eljárást az örökbefogadni szándékozó személy kérelmére a lakóhely szerinti illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat készíti elő. Ha az örökbefogadni szándékozó házaspár különböző gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén rendelkezik lakóhellyel, az örökbefogadás előtti eljárás – egymás kölcsönös tájékoztatása mellett – bármelyik házasfél lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatnál lefolytatható.
A gyámhivatal az örökbefogadni szándékozó személy alkalmassága kérdésében a háziorvosi igazolás, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött szakvélemény, javaslat, az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló irat, környezettanulmány, az örökbefogadni szándékozó személy meghallgatása, valamint szükség szerint egyéb bizonyítékok alapján dönt. Alkalmatlanság megállapítása esetén új eljárás a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül nem indítható. A gyámhivatal határozata annak jogerőre emelkedésétől számított 2 évig érvényes, kivéve, ha az érvényesség időn belül örökbefogadási eljárás jogerős befejezésére került sor. Ez utóbbi esetben a határozat érvényességi ideje az örökbefogadás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik. Amennyiben 2 éven belül nem kerül sor örökbefogadásra, a határozat érvényességi ideje az érvényességi idő lejártát megelőzően benyújtott kérelemre, illetve a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatára legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, feltéve, hogy azok a körülmények, amelyekre tekintettel az alkalmasságot megállapították nem változtak. Ha a 2 éves érvényességi idő lejártakor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, a határozat érvényességi ideje meghosszabbodik az örökbefogadási eljárás jogerős befejezéséig. Amennyiben az örökbefogadni szándékozó személy családi állapotában, személyi és életkörülményeiben az alkalmassági határozat érvényességi időtartama alatt változás következik be, a gyámhivatal az örökbefogadó alkalmasságát a bejelentést követően haladéktalanul felülvizsgálja. Lakóhelyváltozás esetén a felülvizsgálatot az örökbefogadni szándékozó személy új lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal végzi.

Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelmére indul. A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezéséről az erre irányuló kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül dönt, kivéve, ha az elrendelt kötelező gondozási idő az 1 hónapot meghaladja. Ez utóbbi esetben a gondozási idő lejártát követő 30 napon belül kell a döntést meghozni. A gyámhivatal eljárása során vizsgálja – a Csjt. 47.§-ának (1) bekezdése alapján – az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek életkora között fennálló különbséget. Házasságban élő örökbefogadó személyek esetében a fiatalabb házastárs életkorát kell alapul venni. Amennyiben testvérek örökbefogadására kerül sor, úgy az életkorkülönbség megállapításánál az idősebb gyermek életkorát kell alapul venni. A gyermek gondozásba történő kihelyezése érdekében az örökbefogadni szándékozó személy köteles az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor becsatolni: az alkalmasságot tanúsító jogerős gyámhivatali határozatot, a szülő házastársa, illetve rokon általi örökbefogadás esetén: az örkbefogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát, az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt, a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról. Az örökbefogadni szándékozó személy az örökbefogadás engedélyezése előtt köteles becsatolni: a születési és a házassági anyakönyvi kivonatát, a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást a szülő házastársa általi örökbefogadás esetén az örökbefogadni szándékozó személy alkalmasságát alátámasztó pszichológiai szakvéleményt, valamint a háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról. A gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább 1 éve sajkát háztartásában nevelő örökbefogadni szándékozó személy esetében az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot, az alkalmasságát alátámasztó pszichológiai szakvéleményt, valamint a háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról.
Az örökbefogadás jogkövetkezménye, hogy a szülő-gyermek kapcsolatot keletkeztet és rokoni kapcsolatot hoz létre az örökbefogadó rokonságával, valamint feljogosítja a gyermeket névviselésre, ugyanakkor megszünteti a vér szerinti szülői felügyeleti és tartási jogokat, kötelezettségeket. Az örökbe fogadott gyermek azonban tájékoztatást kérhet a gyámhivataltól a vér szerinti szülőjének adatairól. Továbbá házastársi örökbefogadás esetén az elhunyt házastárs rokonainak megmarad a kapcsolattartási joga (Csjt. 52.§ (2) bek.). A titkos örökbefogadás megszünteti a vér szerinti családdal való öröklési kapcsolatot, míg a nyílt örökbefogadás nem eredményezi ezt. Mind a nyílt, mind a titkos örökbefogadás öröklési kapcsolatot hoz létre az örökbefogadóval és annak rokonaival.


A GYERMEK ÉS A SZÜLŐJE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS SZABÁLYOZÁSA


A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a szülő, valamint a más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolat fenntartása, továbbá az arra jogosult szülő a gyermek nevelését fejlődését folyamatosa figyelemmel kísérje, tőle telhetően elősegítse. A kapcsolattartási jog formái: folyamatos és időszakos kapcsolattartás a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatása, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés. A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér, továbbá – ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult. A gyámhivatal, illetőleg bíróság a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával – tárgyalás megtartásával – rendezi. A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek lehetőleg írásban köteles tájékoztatni egymást. A jogosultnak fel nem róható okból – így különösen a betegség, indokolt külföldi tartózkodás, vagy a rendkívüli munkavégzés miatt – elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, feltéve, hogy a jogosult a kapcsolattartást szabályozó határozatban foglaltak szerint eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja. A gyámhivatal, illetőleg a bíróság – ha a gyermek érdekének megóvása érdekének megóvása szükségessé teszi – a még nem szabályozott kapcsolattartás esetében a kérelmet elutasíthatja, a már megállapított kapcsolattartást pedig korlátozhatja, szüneteltetheti, megvonhatja.
A gyámhivatal hatáskörébe tartozik valamennyi kapcsolattartást szabályozó határozat végrehajtása, tekintet nélkül arra, hogy azt a bíróság vagy a gyámhivatal hozta és tartalmazza szerint egyezség jóváhagyása, vagy annak hiányában született döntés.
Eseménynaptár
Gyomaendrődi értéktár


Felhívás

Sablon javaslattételhez
Kerékpárút építés

Kerékpárút építés
Turisztikai projekt

Tovább a beruházás oldalára
Vízvédelmi rendszerek fejlesztése

Tovább a beruházás oldalára
Esélyegyenlőség és felzárkóztatás elősegítés

Tovább a részletekhez
Egyéb projektek
Önkormányzati ülések
2017-10-26 Képviselő-testület
Előterjesztések letöltése
2017-10-27 Ügyrendi és Kulturális Bizottság
Előterjesztések letöltése
2017-10-27 Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Előterjesztések letöltése
A korábbi ülések előterjesztései itt érhetők el!
Időjárás előrejelzés
Ülések közvetítése

A Képviselő-testületi ülésekről készült videófelvételek elérhetők itt.
Díjak, elismerések
Adóhátralékosok

Az adóhátralékkal rendelkezők adatait megjelenítő
internetes felület a következő linken érhető el: www.gyehivatal.hu/adoslista
Beszámolók, jelentések
Ügyiratforgalmi statisztika
2015. III. negyedév


Ügyiratforgalmi statisztika
2015. II. negyedév


Ügyiratforgalmi statisztika
2015. I. negyedév


Ügyiratforgalmi statisztika
2014. IV. negyedév


Beszámoló az
önkormányzat 2002-
2006 közötti
működéséről (PDF)


Ciklusbeszámoló 2006-2010

Ciklusbeszámoló 2010-2014

Gyomaendrőd Város
Képviselő-testületének
2017. évi ülésprogramja
2. félév


Gyomaendrőd Város
Önkormányzata a
2003. évi XXIV.
"üvegzseb" törvényben
foglaltak alapján a
következő információkat
teszi közzé


Közbeszerzési információk

Az Önkormányzat
költségvetési és zárszámadási
rendeletei (szöveges indoklása)
2003-2009


A 175/2009.(VIII.29.) Korm.rend.
"a köztulajdonban álló
gazdasági társaságok
működésének átláthatóbbá
tételéről" alapján
közzétett adatok
(PDF)

Gyomaendrőd Város
Beiskolázási Szabályzata
és a 2012. évi beiratkozás ütemterve. (PDF)


ÁSZ jelentés 2007

Gyomaendrőd Város Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről készített ÁSZ jelentés 2012 (PDF)

ÁSZ Összegző az utóellenőrzésekről - Az önkormányzatok pénzügyi gazdálkodási helyzetének, szabályszerűségének 2011. évi ellenőrzésében érintett 62 városi önkormányzat utóellenőrzése (2014. december)

ÁSZ Kiegészítő kötet - Az önkormányzatok pénzügyi gazdálkodási helyzetének, szabályszerűségének 2011. évi ellenőrzésében érintett 62 városi önkormányzat utóellenőrzéséről szóló jelentés II. sz. mellékletéhez (2014. december)

A 210/2009 (IX. 29.) Korm. rendelet alapján a kereskedelmi tevékenységek végzéséről vezetett nyilvántartás

Szolgáltatási tevékenység folytatása megtiltásának nyilvántartása

Kereskedelmi szálláshelyek nyilvántartása a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet alapján
RSS hírolvasó

Ügyfélfogadás

Hétfő: 8-16
Kedd: nincs
Szerda: 8-16
Csütörtök: nincs
Péntek: 8-12
Ebédidő: 12-12:30

Jogvédelem

Szarvasi Városi Ügyészség 66-311-870
Szarvasi Járásbíróság 66-311-344
Megyei Ügyészség 66-528-170
Gyulai Törvényszék
66-562-220
Betegjogi Képviselő 66-441-411
Jogi segítségnyújtó 66-543-360

Segélyhívók

Segélyhívó 112
Mentők 104
Rendőrség 107
Tűzoltóság 105